Az AI térhódítása a munkahelyek 40 százalékát veszélyeztetheti világszerte
A mesterséges intelligencia és az arra épülő automatizáció a globális munkaerőpiac közel 40 százalékát érinthetik drámai módon a következő évtizedben – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) friss jelentéséből. Az elemzés szerint 2033-ra az AI piaca akár 4,8 billió dollárra (nagyjából 404 billió forintra) is bővülhet, ami rendkívüli gazdasági potenciált jelent, ugyanakkor súlyos egyenlőtlenségeket is okozhat.
Koncentrált fejlesztés, egyenlőtlen előnyök
A Technológiai és Innovációs Jelentés 2025 rávilágít arra, hogy bár az AI fontos eszköz a fejlődéshez, a technológia előnyei korántsem oszlanak el egyenlően. Mindössze 100 vállalat – főként az Egyesült Államokból és Kínából, köztük olyan tech óriások, mint az Apple, az Nvidia, a Microsoft és a Baidu – felelős a mesterséges intelligenciára fordított globális vállalati kutatás-fejlesztési kiadások 40 százalékáért.
Hirdetés:
Ez a koncentráció oda vezethet, hogy a fejlődő országok kimaradhatnak az AI forradalmából, és elveszíthetik azt a versenyelőnyt, amit eddig az alacsony költségű munkaerő jelentett számukra. Különösen aggasztó, hogy 118 ország – többségük a globális délről – nem vesz részt érdemben a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló nemzetközi tárgyalásokon.
A munkaerőpiac átalakulása
Az AI-alapú automatizáció a globális munkahelyek 40 százalékát alakíthatja át vagy szüntetheti meg – figyelmeztet a jelentés. A hatás várhatóan erőteljesebben érinti majd a fejlődő gazdaságokat, amelyek így elveszíthetik az olcsó munkaerőből származó eddigi előnyüket a globális versenyben.
Meglepő módon a szakértők ezt a folyamatot nem feltétlenül tekintik negatívnak, ha a kormányok proaktívan reagálnak. Az UNCTAD javaslata szerint elengedhetetlen a munkaerő átképzése, továbbképzése és az adaptációs stratégiák kidolgozása, hogy az AI ne munkahelyek megszüntetését, hanem új lehetőségek teremtését eredményezze.
Útiterv az inkluzív AI-fejlődésért
A jelentés gyakorlati útmutatót is kínál a befogadó AI-növekedés megvalósításához. A javaslatok között szerepel egy „nyilvános AI-diskurzus mechanizmus” kialakítása az elszámoltathatóság javítására, globálisan megosztott infrastruktúra biztosítása a fejlődő gazdaságok számára, valamint a nyílt forráskódú modellek és adathalmazok támogatása a tudás és erőforrások demokratizálása érdekében.
Rebeca Grynspan, az UNCTAD főtitkára szerint erősebb nemzetközi együttműködésre van szükség, hogy „a technológiáról az emberekre helyeződjön át a hangsúly, lehetővé téve az országok számára egy közös globális mesterséges intelligencia keretrendszer kialakítását”.
Véleményem szerint bár az AI kétségtelenül átalakítja a munkaerőpiacot, nem feltétlenül kell katasztrófaként tekinteni erre a folyamatra. A történelem során minden ipari forradalom megszüntetett bizonyos munkákat, miközben újakat teremtett. A kulcs a rugalmas alkalmazkodás és a megfelelő szakpolitikák kialakítása. Magyarországon is érdemes lenne fokozottan figyelni arra, hogy ne csak az AI technológiák importőrei legyünk, hanem aktívan részt vegyünk a fejlesztésben és a kapcsolódó képességek kiépítésében.
A borító képet FLUX.1-dev képgenerátor készítette az alábbi prompt alapján: A diverse group of workers interacting with holographic AI interfaces, representing the transformation of global workforce, with worried expressions, corporate office setting, futuristic technology, dramatic lighting.
