Szerzői jogi háború robban ki a Meta és az írók között
Neves jogászprofesszorok csapata sorakozott fel azok mellett az írók mellett, akik a Meta ellen indítottak pert az e-könyveik engedély nélküli felhasználása miatt. A vád szerint a tech óriás a Llama nevű mesterséges intelligencia modelljeihez használta fel a védett műveket, méghozzá a szerzők beleegyezése nélkül.
A pénteken, az észak-kaliforniai kerületi bíróságon benyújtott szakértői vélemény (amicus brief) szerint a Meta védekezése, miszerint a „méltányos használat” (fair use) kategóriájába tartozna a tevékenységük, valójában „lélegzetelállítóan nagy jogi kiváltságokra való törekvés, amelyet a bíróságok még emberi szerzőknek sem adtak meg soha”.
Hirdetés:
A beadvány határozottan érvel: „A szerzői joggal védett művek generatív modellek betanítására való felhasználása nem ‘transzformatív’, mivel ez a felhasználási mód nem különbözik érdemben attól, mintha emberi szerzők oktatására használnák őket, ami pedig valamennyi szerzői mű eredeti fő célja.” Hozzáteszik: „Ez a betanítási cél azért sem ‘transzformatív’, mert célja olyan művek létrehozása, amelyek ugyanazon a piacon versenyeznek a másolt művekkel – ez a cél pedig, amikor egy nyereségorientált vállalat, mint a Meta követi, vitathatatlanul ‘kereskedelmi’ jellegűvé teszi a felhasználást.”
Iparági támogatás az írók oldalán
Nem csak a jogászprofesszorok álltak a szerzők mellé. A Nemzetközi Tudományos, Műszaki és Orvosi Kiadók Szövetsége, amely az akadémiai és szakmai kiadók globális érdekvédelmi szervezete, szintén benyújtott egy támogató beadványt. Ugyanígy tett a Copyright Alliance is, amely egy nonprofit szervezet és a művészeti alkotók széles körét képviseli, valamint az Amerikai Kiadók Szövetsége is.
A Meta természetesen védekezik: állítólag rámutatott néhány, a vállalat jogi pozícióját támogató beadványra, amelyeket egy kisebb jogászprofesszori csoport és az Electronic Frontier Foundation nyújtott be.
A per részletei és tágabb kontextusa
A Kadrey kontra Meta ügyben olyan neves szerzők szerepelnek felperesként, mint Richard Kadrey, Sarah Silverman és Ta-Nehisi Coates. Állításuk szerint a Meta megsértette szellemi tulajdonjogaikat, amikor e-könyveiket AI modellek betanítására használta, ráadásul megtévesztő módon eltávolította a szerzői jogi információkat ezekről az e-könyvekről, hogy elrejtse a feltételezett jogsértést.
A Meta ezzel szemben azt állítja, hogy a betanítási módszere a méltányos használat kategóriájába esik, sőt, azt kérte, hogy utasítsák el a keresetet, mivel véleményük szerint a szerzőknek nincs perlési jogalapjuk.
Vince Chhabria kerületi bíró azonban engedte az ügy további tárgyalását, bár a kereset egy részét elutasította. Döntésében kifejtette, hogy a szerzői jogi jogsértés állítása „nyilvánvalóan elég konkrét sérelem a perindításhoz”, és a szerzők „megfelelően állították, hogy a Meta szándékosan távolította el a szerzői jogi információkat a jogsértés eltitkolására”.
Véleményem szerint ez az ügy precedensértékű lehet az egész MI-ipar számára. Amíg a nagy technológiai vállalatok azt hangoztatják, hogy a szerzői joggal védett anyagok felhasználása elengedhetetlen az MI fejlesztéséhez, addig az alkotók jogai egyértelmű védelmet érdemelnek. A jelenlegi jogi keretrendszer azonban nem készült fel az MI-korszak kihívásaira.
Ez csak egy a számos folyamatban lévő AI szerzői jogi per közül. Hasonló kérdéseket vizsgálnak a bíróságok többek között a The New York Times OpenAI elleni perében is. A döntések alapjaiban határozhatják meg a mesterséges intelligencia fejlesztésének jövőbeli kereteit és a szerzői jogi védelem határait a digitális korban.
A borító képet FLUX.1-dev képgenerátor készítette az alábbi prompt alapján: A group of serious law professors standing in front of courthouse, holding legal documents, with digital code elements representing AI training in the background, professional photography style.
