
Így akarja az EU megvédeni az embereket a generatív AI-tól
A mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább áthatja a mindennapi életünket, és új lehetőségeket nyit meg a kreativitás és az innováció területén. Azonban az AI használata nem mentes a kihívásoktól és a kockázatoktól sem, különösen akkor, ha olyan eszközökről van szó, amelyek képesek önállóan új tartalmakat létrehozni vagy másolni. Ezeket az eszközöket generatív AI eszközöknek nevezzük, és például olyan technológiák tartoznak ide, mint a ChatGPT, amely képes emberi nyelven beszélgetni, vagy a Deepfake, amely képes valósághű hamis videókat vagy hangokat előállítani.
A generatív AI eszközök felvetik a szerzői jogi kérdéseket: ki birtokolja az ilyen eszközök által létrehozott tartalmakat? Hogyan lehet elismerni és védeni az eredeti alkotók jogait? Hogyan lehet megakadályozni a jogosulatlan másolást vagy visszaélést? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Európai Unió (EU), amely áprilisban terjesztette elő a mesterséges intelligencia rendszerekről szóló törvénytervezetét (AI törvénytervezet).
Hirdetés:
Az AI törvénytervezet célja, hogy biztosítsa az AI rendszerek biztonságos és emberközpontú használatát az EU-ban, valamint hogy erősítse az EU versenyképességét és innovációs képességét ezen a területen. A törvénytervezet egy kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amely szerint az AI rendszereket négy kategóriába sorolja: elfogadhatatlan, magas, korlátozott és minimális kockázatú. Minél magasabb a kockázat, annál szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük az AI rendszereknek.
- Az elfogadhatatlan kockázatú rendszerek olyanok, amelyek súlyosan sértik az alapvető jogokat vagy biztonsági fenyegetést jelentenek, ezért teljesen betiltják őket. Ilyenek például a társadalmi pontozás rendszerei, a manipulatív vagy kényszerítő rendszerek, az emberi testre ható rendszerek vagy a biometrikus tömeges megfigyelés rendszerei.
- A magas kockázatú rendszerek olyanok, amelyek kritikus szektorokban vagy tevékenységekben alkalmazhatók, és amelyek hibás működése komoly károkat okozhat az embereknek vagy a társadalomnak. Ilyenek például az egészségügyi, oktatási, pénzügyi, közlekedési vagy igazságügyi rendszerek. Ezekre a rendszerekre szigorú követelmények vonatkoznak a minőség, az átláthatóság, az emberi felügyelet és az elszámoltathatóság tekintetében. Emellett ezeknek a rendszereknek be kell tartaniuk az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályokat is.
- A korlátozott kockázatú rendszerek olyanok, amelyek bizonyos mértékben befolyásolhatják az emberek döntéseit vagy magatartását. Ilyenek például a chatbotok, a mélyhamisított videók vagy hangok, a reklámok célzása vagy a tartalomajánló rendszerek. Ezekre a rendszerekre átláthatósági követelmények vonatkoznak, amelyek megkövetelik, hogy a felhasználók tudják, hogy egy mesterséges intelligencia rendszerrel kommunikálnak vagy annak hatása alatt állnak.
- A minimális kockázatú rendszerek olyanok, amelyek nem járnak jelentős hatással az emberekre vagy a társadalomra. Ilyenek például a videojátékok, a spam szűrők vagy az online fordítók. Ezekre a rendszerekre nem vonatkoznak kötelező követelmények, de ösztönzik őket arra, hogy önkéntesen alkalmazzák az etikai irányelveket és bevált gyakorlatokat.
A generatív AI eszközök esetében a törvénytervezet egy új szabályt vezetne be: a vállalatoknak kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen eszközök fejlesztéséhez felhasznált szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat egy generatív AI eszközt használ például egy reklám vagy egy dal létrehozásához, akkor köteles feltüntetni, hogy milyen más alkotásokból merített inspirációt vagy anyagot. Ezzel a szabállyal az EU el akarja kerülni, hogy a generatív AI eszközök sértik vagy aláássák az eredeti alkotók jogait.
A javaslatot több EU jogalkotó is támogatja, akik szerint ez egy szilárd kompromisszum, amely biztosítja a generatív AI eszközök felelősségteljes használatát és tiszteletben tartja a szerzői jogokat.
„Nem akarjuk megakadályozni az innovációt, de nem is akarjuk engedni, hogy bárki bármit lemásoljon anélkül, hogy elismerné az eredeti alkotókat”
– mondta Axel Voss, az Európai Néppárt német képviselője és az AI törvénytervezet egyik előadója.
“A generatív AI eszközök nagyszerű lehetőségeket nyitnak meg a kreativitás és a művészet területén, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek az eszközök nem léteznének anélkül, hogy mások munkáját felhasználták volna. Ezért fontos, hogy legyen egy átlátható és igazságos rendszer, amely elismeri és védi a szerzői jogokat”
– tette hozzá Karen Melchior, a Renew Europe dán képviselője és az AI törvénytervezet árnyék-előadója.
A javaslat azonban nem mindenki számára elfogadható. Néhány kritikus szerint a szabály túl szigorú vagy éppen túl enyhe, és nem veszi figyelembe a generatív AI eszközök sokféleségét és komplexitását. Például néhányan úgy vélik, hogy a generatív AI eszközök által létrehozott tartalmaknak is meg kellene illetniük a szerzői jogvédelem alól kivételt képező eseteket, mint például a paródia, a kritika vagy a tanulás. Mások pedig úgy gondolják, hogy a generatív AI eszközöknek nem csak a fejlesztésükhöz felhasznált anyagokat kellene nyilvánosságra hozniuk, hanem azt is, hogy hogyan működnek és milyen eredményeket hoznak létre.
A jogszabálytervezet még nem végleges, és még több vitát és módosítást igényel, mielőtt hatályba léphetne. Az EU célja az, hogy 2024-re elfogadja az AI törvényt, amely az első átfogó és horizontális szabályozás lenne az AI rendszerekre vonatkozóan. A törvény hatása nem csak az EU-ban érezhető majd, hanem globálisan is befolyásolhatja az AI rendszerek fejlesztését és használatát.
A generatív AI eszközök tehát új kihívásokat és dilemmákat vetnek fel a szerzői jog területén. Az EU próbálja megtalálni az egyensúlyt az innováció ösztönzése és a jogok védelme között. De vajon ez elég lesz-e ahhoz, hogy biztosítsa a generatív AI eszközök etikus és fenntartható használatát? És hogyan fog reagálni a többi ország vagy régió az EU lépésére? Ezekre a kérdésekre még nincs egyértelmű válasz, de egy biztos: a generatív AI eszközök már most is megváltoztatják a világot, és ez csak fokozódni fog a jövőben.
A címlapkép a Midjourney képgenerátorral készült. Prompt:
/imagine photo of a debate in the EU parliament --ar 16:9 --v 5