Bíróság előtt folytatódik a Meta elleni szerzői jogi per
Folytatódhat a Meta ellen indított szerzői jogi per, miután egy amerikai szövetségi bíró elutasította a tech óriás kérelmét az ügy megszüntetésére. Az ügyben Richard Kadrey, Sarah Silverman és Ta-Nehisi Coates ismert szerzők állítják, hogy a vállalat jogosulatlanul használta műveiket mesterséges intelligencia modelljei betanításához.
A bíró zöld utat adott
Vince Chhabria körzeti bíró pénteki döntésében úgy fogalmazott, hogy a szerzői jogi jogsértés vádja „nyilvánvalóan konkrét kár, amely elegendő a perképességhez”. A bíró azt is megállapította, hogy a szerzők „megfelelően állították, hogy a Meta szándékosan távolította el a szerzői jogi információkat a jogsértés eltitkolása céljából”.
Hirdetés:
A döntés szerint ezek az állítások együttesen „ésszerű, ha nem is különösen erős következtetést” engednek arra vonatkozóan, hogy a Meta azért távolította el a szerzői jogi adatokat, hogy megakadályozza, hogy a Llama rendszer szerzői jogi információkat adjon ki, ami leleplezné, hogy védett művekkel tanították.
Ugyanakkor a bíró elutasította a szerzők kaliforniai Átfogó Számítógépes Adathozzáférési és Csalás Elleni Törvényre (CDAFA) alapozott követeléseit, mivel nem állították, hogy „a Meta hozzáfért volna számítógépeikhez vagy szervereikhez – csak az adataikhoz (könyveik formájában)”.
Mit állítanak a szerzők?
A Kadrey kontra Meta ügyben a felperes szerzők azt állítják, hogy a vállalat megsértette szellemi tulajdonjogaikat azzal, hogy könyveiket felhasználták a Llama AI-modellek betanításához. Ezen felül azzal vádolják a céget, hogy könyveikből eltávolította a szerzői jogi információkat a feltételezett jogsértés elrejtése érdekében.
A Meta ezzel szemben azzal érvel, hogy az általuk alkalmazott képzési módszer a „méltányos használat” (fair use) kategóriájába esik, és korábban kérte az ügy elutasítását, mondván, hogy a szerzőknek nincs perképessége. A múlt hónapban megtartott bírósági meghallgatáson Chhabria bíró már jelezte, hogy nem támogatja az elutasítást, bár bírálta a szerzők jogi csapatainak „túlzó” retorikáját.
Betekintés a Meta műhelyébe
A per során már napvilágra került néhány részlet arról, hogyan kezeli a Meta a szerzői jogokat. A felperesek beadványai szerint Mark Zuckerberg engedélyt adott a Llama csapatnak arra, hogy szerzői joggal védett műveket használjanak a modellek betanításához, továbbá más Meta-alkalmazottak is megvitatták a jogilag megkérdőjelezhető tartalmak felhasználását az AI képzéséhez.
Véleményem szerint ez a per fontos precedenst teremthet az AI fejlesztés és a szerzői jogok ütközésének kezelésében. Miközben az AI cégek a technológiai fejlődésre és a fair use doktrínára hivatkoznak, a tartalom eredeti alkotói joggal követelik műveik védelmét és az után járó kompenzációt. A mesterséges intelligencia térhódításával ezek a jogi kérdések csak egyre égetőbbé válnak.
A bíróságok jelenleg számos AI-val kapcsolatos szerzői jogi pert vizsgálnak, köztük a The New York Times OpenAI elleni keresetét is. Az ügyek kimenetele alapvetően befolyásolhatja, hogyan fejleszthetik és használhatják a tech cégek AI-modelljekeit a jövőben.
A borító képet FLUX.1-dev képgenerátor készítette az alábbi prompt alapján: A serious-looking judge in a courtroom examining documents about AI copyright case, with Meta logo and AI visualization in background, photorealistic style, dramatic lighting
