Anthropic nyert a zenei kiadók ellen: a bíró szerint nem okozott „jóvátehetetlen kárt” a dalszövegek használata

Anthropic nyert a zenei kiadók ellen: a bíró szerint nem okozott „jóvátehetetlen kárt” a dalszövegek használata

Jelentős fordulat következett be az AI-cégek és a tartalomtulajdonosok közötti jogi csatározásokban. Egy kaliforniai szövetségi bíró elutasította a Universal Music Group és más zenei kiadók előzetes kérelmét, amelyben az Anthropic mesterséges intelligencia vállalat Claude nevű chatbotjának betiltását kérték.

Eumi Lee bíró indoklása szerint a kiadók által benyújtott kérelem „túl széles körű” volt, és nem sikerült bizonyítaniuk, hogy az Anthropic tevékenysége „jóvátehetetlen kárt” okozott számukra. A döntés különösen fontos precedenst teremthet az AI-fejlesztők és a szerzői jogok tulajdonosai közötti konfliktusokban.


Hirdetés:



Dalszövegek engedély nélküli felhasználása miatt indult a per

A UMG, a Concord és az ABKCO zenei kiadók még 2023-ban indítottak pert az Anthropic ellen. Állításuk szerint a cég legalább 500 dalszöveget használt fel engedély nélkül a Claude chatbot betanításához. Olyan neves előadók szerzeményeiről van szó, mint Beyoncé, a Rolling Stones vagy a Beach Boys.

A kiadók közleményben reagáltak az elutasításra: „Továbbra is rendkívül bizakodóak vagyunk az Anthropic elleni tágabb ügyünk sikerében.” Az Anthropic szóvivője pedig örömét fejezte ki, hogy a bíróság nem adott helyt a kiadók „zavaros és alaktalan kérelmének”.

Mit mondott a bíró?

Lee bíró határozatában elutasította a kiadók azon érvét, miszerint az Anthropic tevékenysége tönkretenné a licencelési piacukat. „A kiadók lényegében azt kérik a bíróságtól, hogy határozza meg egy olyan AI-tanítási licencpiac körvonalait, ahol a méltányos használat alapvető kérdése továbbra is tisztázatlan” – fogalmazott.

Személyes véleményem szerint ez a döntés rávilágít arra, mennyire bonyolult az AI-fejlesztések és a szerzői jogok közötti egyensúly megteremtése. Egyrészt jogos a tartalomtulajdonosok aggodalma, másrészt a technológiai fejlesztésekhez adatokra van szükség, és valahol meg kell húzni a határt.

Szélesebb körű jogi csatározások részét képezi az ügy

Az Anthropic elleni per csak egy a sok közül, amelyekben szerzői joggal védett művek – írók, hírportálok, vizuális művészek alkotásainak – engedély és fizetség nélküli felhasználását kifogásolják az AI-termékek fejlesztése során.

A technológiai óriások, köztük az OpenAI, a Microsoft és a Meta Platforms arra hivatkoznak, hogy rendszereik „méltányos használatot” (fair use) tesznek a szerzői joggal védett anyagokból az amerikai szerzői jogi törvény szerint. Szerintük ezek tanulmányozása révén új, transzformatív tartalmakat képesek létrehozni.

A méltányos használat valószínűleg döntő kérdés lesz ezekben a perekben, bár Lee bíró véleménye nem tért ki kifejezetten erre. Ahogy a generatív AI-rendszerek egyre jobban beépülnek a mindennapjainkba, várhatóan megszaporodnak az ehhez hasonló jogi viták, amelyek tisztázhatják a felhasználás határait.

A borító képet FLUX.1-dev képgenerátor készítette az alábbi prompt alapján: A female judge in a black robe making a ruling in a courtroom with tech company lawyers on one side and music industry representatives on the other side.