Kiderült a Meta titkos bevételi forrása: mégsem ingyen adja a Llama mesterséges intelligenciáját
Bár tavaly júliusban Mark Zuckerberg még határozottan állította, hogy a Meta nyílt forrású Llama AI modelljeinek értékesítése „nem üzleti modell” számukra, a valóság más képet mutat. Egy frissen nyilvánosságra került bírósági dokumentum szerint a vállalat igenis pénzügyi hasznot húz a technológiából, mégpedig bevételmegosztási szerződések formájában.
A Kadrey kontra Meta szerzői jogi perben benyújtott dokumentum egyértelműen fogalmaz: a Meta „osztozik azon bevételek egy százalékán”, amelyeket a Llama modellek üzemeltetői a felhasználóktól beszednek. A dokumentum nem részletezi, hogy pontosan mely partnerek fizetnek, de a Meta blogbejegyzéseiben számos partner szerepel, köztük az AWS, Nvidia, Databricks, Groq, Dell, Azure, Google Cloud és Snowflake.
Hirdetés:
Nem kötelező a hivatalos hostingolás
A fejlesztők természetesen nem kötelesek ezeken a partner platformokon keresztül használni a Llama modelleket. Az AI szabadon letölthető, finomhangolható és különféle hardvereken futtatható. A partnerek azonban olyan extra szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak, amelyek egyszerűbbé teszik a modellek beüzemelését és működtetését.
Zuckerberg már tavaly áprilisban, egy pénzügyi beszámolón felvetette a Llama modellek licencelésének lehetőségét, valamint más monetizálási módokat is említett, például üzleti üzenetküldő szolgáltatásokon és „AI interakciókban” megjelenő hirdetéseken keresztül.
„Ha olyan valaki vagy, mint a Microsoft, az Amazon vagy a Google, és lényegében ezeket a szolgáltatásokat fogod továbbértékesíteni, akkor szerintünk ebből a bevételből nekünk is részesülnünk kell” – mondta akkor Zuckerberg. „Ezek azok a megállapodások, amelyeket kötni szándékozunk, és már el is kezdtük ezt kicsit csinálni.”
Kettős haszon: közösségi fejlesztés és bevétel
Újabban Zuckerberg azt hangsúlyozta, hogy a Llama legnagyobb értékét számukra az AI kutatói közösségtől származó fejlesztések jelentik. A Meta számos termékében használja a Llama modelleket, beleértve a Meta AI asszisztenst is.
„Szerintem üzletileg jó nekünk, hogy ezt nyílt módon csináljuk” – mondta Zuckerberg a 2024 harmadik negyedévi beszámolón. „Ez jobbá teszi termékeinket, mintha csak szigetként építenénk egy modellt, amely körül senki sem standardizálódik az iparágban.”
Jogi következmények
A bevételszerzés ténye különösen jelentős a folyamatban lévő Kadrey kontra Meta per fényében. A felperesek azt állítják, hogy a Meta nemcsak kalóz e-könyveket használt a Llama fejlesztéséhez, hanem a torrenting működési elve miatt – amikor letöltöttek tartalmakat – akaratlanul is megosztották azokat más torrentezőkkel, ezzel elősegítve a szerzői jogok megsértését.
A Meta idén jelentősen növeli tőkekiadásait, nagyrészt az AI-ba történő befektetések miatt. Januárban a vállalat bejelentette, hogy 2025-ben 60-80 milliárd dollárt – a 2024-es kiadások közel dupláját – fog költeni adatközpontokra és AI fejlesztőcsapatainak bővítésére.
A költségek részleges ellensúlyozása érdekében a Meta állítólag egy előfizetéses Meta AI szolgáltatás indítását fontolgatja, amely további, egyelőre nem részletezett képességekkel ruházná fel az asszisztenst.
Véleményem szerint ez az eset jól példázza, hogy a tech óriások gyakran kettős kommunikációt folytatnak: míg a nyilvánosság felé az ingyenességet és a közösségi értékteremtést hangsúlyozzák, addig a háttérben komoly üzleti modelleket építenek a látszólag „ingyen” kínált technológiákra. A Meta és Zuckerberg stratégiája mindenesetre ügyes – miközben valóban nyílt forrásúvá tették a Llama-t, ügyesen találtak kiskapukat a monetizálásra anélkül, hogy közvetlenül szegték volna meg a korábbi ígéreteiket.
A borító képet FLUX.1-dev képgenerátor készítette az alábbi prompt alapján: Mark Zuckerberg standing in front of a digital representation of the Llama AI model, with dollar signs flowing between servers and corporate partners, business suit, tech conference setting, photorealistic.
