
Mesterséges intelligencia az egészségügyben
Az egészségügy egy olyan terület, ahol az emberi élet és egészség a tét. Ezért is fontos, hogy az orvosok és az ápolók a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a betegek diagnosztizálásában, kezelésében és gondozásában. De vajon milyen szerepet játszhat ebben a mesterséges intelligencia (MI, vagy AI), azaz olyan számítógépes rendszerek, amelyek képesek tanulni, alkalmazkodni és önállóan cselekedni?
A mesterséges intelligencia az egészségügyben nem új keletű jelenség. Már évtizedek óta használják például a képfeldolgozásban, a laboratóriumi vizsgálatokban vagy a gyógyszerfejlesztésben. Azonban az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az MI alkalmazásának lehetősége és szükségessége az egészségügyi ágazatban. Ennek több oka is van:
Hirdetés:
Az adatok mennyisége és minősége
Az egészségügyi adatok mennyisége exponenciálisan növekszik, hiszen egyre több információ áll rendelkezésre a betegekről, a betegségekről, a kezelésekről és az eredményekről. Ezek az adatok nemcsak strukturáltak (pl. orvosi leletek), hanem strukturálatlanok is (pl. hangfelvételek, videók, szövegek).
A mesterséges intelligencia képes ezeket az adatokat gyorsan és pontosan feldolgozni, elemzési és összefüggéseket feltárni, valamint javaslatokat tenni.
Elérhetőség és költséghatékonyság
A mesterséges intelligencia segítségével olyan egészségügyi szolgáltatások válnak elérhetővé és költséghatékonyabbá, amelyek korábban nem voltak vagy csak korlátozottan voltak. Például a távoli diagnosztika és konzultáció, a mobil egészségügyi alkalmazások, a virtuális asszisztensek vagy a személyre szabott terápiák.
A minőség és a biztonság
A mesterséges intelligencia segítségével javítható az egészségügyi ellátás minősége és biztonsága, hiszen csökkenthető az emberi hibázás lehetősége, növelhető a pontosság és a megbízhatóság, valamint előzhető meg vagy felismerhető korán a szövődmények vagy a visszaesések.
Konkrét, már működő MI rendszerek
A mesterséges intelligencia tehát sokféleképpen segítheti az orvosok és a betegek munkáját. Nézzünk néhány konkrét példát:
Diagnózis, korai felismerés
A mesterséges intelligencia képes olyan szűrési és diagnosztikai módszereket alkalmazni, amelyek segíthetnek a betegségek korai stádiumban történő felismerésében és kezelésében. Ilyen például a mellkasi röntgenfelvételek elemzése, amelyekkel a tüdőrákot vagy más tüdőbetegségeket lehet azonosítani. Vagy a bőrfelületi képek elemzése, amelyekkel a bőrrákot vagy más bőrbetegségeket lehet felismerni.
A korai felismerés növelheti a gyógyulás esélyét, csökkentheti a kezelés költségét és javíthatja a betegek életminőségét. Egyik ismert példa az IBM Watson for Oncology, amely rákos megbetegedések esetén segít az orvosoknak a legmegfelelőbb kezelési protokoll kiválasztásában. Ez a rendszer emberi szakértők által betáplált információkon és szabályokon alapszik. Emiatt több kritika is érte a rendszer hatékonyságát és megbízhatóságát.
Kezelés
A mesterséges intelligencia képes lehet hatékony és biztonságos személyre szabott terápiás megoldásokat kínálni. Ilyen például a Proteus Digital Health rendszere, amely egy lenyelhető szenzort és egy okostelefonos alkalmazást használ a betegek gyógyszerszedésének nyomon követésére és optimalizálására. Vagy a Medtronic rendszere, amely egy implantátumot és egy külső vezérlőt használ a Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére.
Gondozás
A mesterséges intelligencia képes olyan gondozási szolgáltatásokat nyújtani, amelyek folyamatosan monitorozzák a betegek állapotát, életmódját és közérzetét, valamint tanácsokat és támogatást adnak nekik. A Babylon Health rendszere egy virtuális asszisztenssel és egy chatbot-tal segíti a betegeket az egészségügyi problémák felismerésében és megoldásában.
A CarePredict pedig egy viselhető eszközzel és egy mesterséges intelligenciával elemzi az idős emberek aktivitását és viselkedését, és figyelmezteti a hozzátartozókat vagy az ápolókat a lehetséges egészségügyi kockázatokra.
Adatvédelem és etika
A mesterséges intelligencia használata jogi és szabályozási kérdéseket is felvet. Hogyan minősítsük és engedélyeztessük az MI-alapú eszközöket és szolgáltatásokat? Hogyan ellenőrizzük és értékeljük azok hatékonyságát és biztonságosságát? Ki viseli a felelősséget az MI által hozott döntésekért és az esetleges károkért? Hogyan kezeljük a nemzetközi együttműködést és a szabványosítást? Ezekre a kérdésekre még nincs egységes válasz, de több kezdeményezés is indult az MI szabályozásának kidolgozására.
Ilyen például az Európai Bizottság által 2021 áprilisában bemutatott javaslat az MI-re vonatkozó európai szabályozásról, vagy a WHO által 2021 júniusában kiadott irányelvek az egészségügyi célú MI fejlesztésekről.